Orientációs hét 2.nap

Hétfőn (február 10) a beiratkozással kezdődött a nap. Ez volt az első esemény, ahol minden nemzetközi diák (kivéve azokat, akik később érkeztek) egyszerre jelen volt. Ezért a moziban tartották, mivel oda befér mindenki. Befele menet megkaptuk az orientációs héthez és a beiratkozáshoz összeállított csomagot. Ebben volt pár ajándék, információs füzetek és pár fontos papírt. Itt kellett intézni az Erasmushoz és Campus Mundihoz szükséges papírokat. A szerződött időszak első napját alá kellett íratni. Mivel készültem és nálam voltak a szükséges papírok kinyomtatva, így könnyen ment a dolog. Csak be kellett dobni egy dobozba, pár másik hivatalos papír kíséretében, és este meg is kaptam e-mail-ben az aláírt nyomtatványt szkennelve.

Az esemény egy kis reggelivel kezdődött. A szervezők készültek kis szendvicsekkel, amik finomat voltak. A fáradtak pedig kaptak kávét, hogy éberek legyenek és megértség a fontos információkat.

A beiratkozást még több adminisztráció követte. Itt lehetett befizetni a tagsági díjat az ESN-be (Erasmus Students Network – Erasmus hallgatói hálózat), ami az diákokból álló önkéntes szervezet, és a szemeszter során sok érdekes programokat szerveznek, mint az országprezentációk, kvíz estek, egyetemi bulik és utazások, de ezekről majd később, amikor részt is veszek rajtuk. Hiszen a hálózat tagjainak ezek a programok ingyenesek vagy kedvezményesek. A másik pozitívum pedig, hogy aki kifizette az orientációs hetet, mint én, az kapott ingyen belépőt a kriptába, a várba és egy mozijegyet is.

Az adminisztráció után következett egy egészséges és tápláló McDonalds-os ebéd. Utána pedig elindultam a villamos felé, hogy visszamenjek a koliba, amikor összefutottam néhány Erasmusos társammal. Először azt hitték, hogy eltévedtem, mert a telefonomon néztem a térképet. Végül inkább csatlakoztam hozzájuk és egy kocsmában kötöttünk ki, hiszen meg kell kóstolni a helyi termékeket. A bárokban a sör 500-600 forint körül mozog, bár ez a városközpontban volt, kevésbé központi helyeken lehet kicsit olcsóbb. Viszont a társaság jó volt, 8-an voltunk, 3 török, 1 horvát, 1 német, 1 bulgár és egy bosnyák. Rögtön csináltunk is egy WhatsApp csoportot, hogy tudjunk közös programokat szervezni. (A csoport folyamatosan bővül, február 29-én 40 tagja volt.)

A beiratkozás. Mellettem Marcelo, aki Mexikóból jött és az egyetem kabalája, Eugene Croco:

Orientációs hét 1.nap

Az orientációs hét első programja vasárnap (február 9) délelőtt a Second-Hand Shop volt. Itt meg lehetett venni a korábbi diákok cuccait, amiket itthagytak. Mi vettünk serpenyőt, fazekat, fakanalat, szűrőt, vágódeszkát, meg a szobatársam vett tányért és evőeszközöket. Én hoztam magammal, így nem kellett. Itt egyébként nagyon olcsón adtak mindent, szóval rengeteget lehetett spórolni. Ráadásul közel is volt, mivel a kollégiumban tartották. Szintén pozitív, hogy ugyanazokat a dolgokat gondoltuk megvenni Alival, így a költségeket felezni tudtuk. Jóval olcsóbban kaptuk meg a szükséges eszközöket, mint a délutáni IKEA-s vásárlásnál a maradékot, amit nem kaptunk meg a kollégiumban.

Délután következett a városnéző túra. Ez volt az első igazi lehetőség, hogy lássam a várost, és találkozzak a többiekkel. A túravezető érdekes dolgokat mesélt az épületekről, amiket láttunk, de elég hűvös volt. Még szerencse, hogy a másik helyi diák (a buddy-m), aki velünk volt egy kocsmában dolgozik, mert oda menekültünk be a hideg elől. Ott tudtunk beszélgetni és kipróbálhattuk a helyi söröket. Mondjuk ez egy borozó volt, így körülbelül 20 sör volt összesen raktáron, amit el is fogyasztott a csapat. A túra emiatt nem ment végig, amit kicsit sajnálok, mert bár én is fáztam, de azért nézelődtem volna még egy kicsit a városban. Viszont itt leszek még pár hónapig, szóval lesz még lehetőség megnézni a város nevezetességeit.

A napot egy mozizás zárta. Az orientációs hét előtt lehetett szavazni 4 cseh filmre. A legtöbb szavazatot kapó film az Őfelsége pincére voltam című darab. A film érdekes volt, kicsit furcsa, de nekem tetszett. Illetve a cseh hang mellett lévő angol felirat néhány helyen hibás volt, ami nem segítette a film megértését, de nem volt nagyon zavaró. A mozi egyébként az egyetemhez tartozik, így jóval olcsóbb, mint egy rendes mozi. Ráadásul sört is lehet inni a film közben.

Néhány kép a városnéző túráról:

Előkészületek és megérkezés

Egy szemeszterre (4 hónapra) sok cuccot kell pakolni, így a készülődést időben el kell kezdeni. Én vonattal utaztam ki, így a csomag mérete miatt nem kellett aggódnom, de aki repülővel megy, annak sokba kerülhet a poggyász.

Az utazás mellett a szállás a másik nagy kérdés. Én az anyagiak miatt kollégiumba szerettem volna kerülni, és szerencsére a brnoi egyetemnek jó nagy a kollégiuma, így sok diákot tud elszállásolni. Szerintem ez a legjobb lehetőség, mivel ez a legolcsóbb, ráadásul így együtt lakhatok a többi külföldi diákkal. Tudok ismerkedni velük, szerezhetek új barátokat és lehet közös programokat szervezni. A legtöbb ember egyedül érkezett így mindenki nyitott és barátságos.

Miután sikerült elintézni mindent, amit indulás előtt lehetett nem maradt más, mint maga a kiutazás. Ez 8 órát tartott. 3 óra Pécsről Pestre, ott átmenni a keletiből a nyugatiba, aztán még 4 óra Brnóig. A nehéz bőrönd állomások között való átcipelésén kívül nem volt probléma.

Brnoba megérkezve pedig már várt a buddy-m. Ő egy cseh diák, akitől segítséget kérhetek bármivel kapcsolatban. Segített megtalálni a kollégiumot, vinni a csomagjaimat, és tanácsokat adott a tömegközlekedéssel kapcsolatban. A városban jó a tömegközlekedés, viszont bérletet csak a kinti diákigazolvánnyal vehetek, amit még nem kaptam meg. A buddy-m tanácsára 5 napos jegyet vettem, így nem volt gondom amíg meg nem kaptam a bérletem.

Nehéz egyedül egy ismeretlen országba utazni, így egy helyi diák segítsége sokat jelent és jelentősen megkönnyíti a helyzetet.

A villamos megállójától a kollégiumig egy meredek dombon kell felmenni, ami nem esett jól a nehéz csomagokkal. Viszont a kollégium elsőre jónak tűnik, ráadásul a második emeleten vagyok, ahol a bejárat is van (a domb miatt), szóval még lépcsőzni sem kell.

A szobám két ágyas. Van még saját asztal, polc és szekrény hozzá. Van egy kis konyha, 2 főzőlappal és egy pici hűtővel. Fürdő is van minden szobában, szóval nem kell mindenkivel osztozkodni.

Miután megérkeztem a szobámba alig volt időm körülnézni, már nem is érkezett a szobatársam Ali, egy török srác. Az első benyomás pozitív, rendesnek tűnik. Rögtön el is mentünk vásárolni a közeli boltba, ami 1 villamosmegállóra van. Mivel a szobában nem volt semmi (páran szerencsések voltak, mert az előző lakó otthagyta a cuccát, a mi szobánkban sajnos nem volt semmi, csak pár üres pizzásdoboz). Megvettük a vacsorát és néhány hasznos dolgot, mint a szappan vagy a mosogatószer. Aztán hazafele vissza a dombon, ami így már jóval egyszerűbb volt.

Ez szombat este (február 8) volt. A félév vasárnap kezdődött az orientációs héttel, így ezután csak a kicsomagolás és az alvás maradt.

Bemutatkozás

Kedves Olvasó!

Papp Dominik vagyok, és jelenleg a csehországi Brno-ban tanulok Erasmus és Campus Mundi ösztöndíjjal. Ezen a blogon fogom megosztani csehországi élményeimet és tapasztalataimat, mind az egyetemmel, mind a várossal kapcsolatban.

Mielőtt rátérnék a tényleges beszámolóra, szeretnék röviden írni a pályázás folyamatáról. Mindenki azt mondja, hogy sok a papírmunka, és bonyolult, amiben van is igazság, főleg, ha Campus Mundira is pályázik valaki, hiszen akkor több papír szükséges.

Néhány szükséges papír, amit be kell szerezni, vagy ki kell tölteni:

               online profil

               önéletrajz

               motivációs levél minden megpályázott intézménybe

               tanulmányi és társadalmi tevékenység igazolása, oklevelek

               nyelvvizsga

               kreditigazolás, Neptun törzslap

               promóciós tevékenység vállalása

               szaktanári ajánlás és intézményi jóváhagyás (Campus Mundihoz)

Viszont emiatt nem kell aggódni, hiszen a pályázat során mindenről tájékoztatnak időben. A koordinátorok segítőkészek, és a korábbi Erasmusos társaktól is lehet segítséget kérni.

A tárgyak kiválasztása az, ami még nehézséget jelenthet. Főleg azok elfogadtatása az itthoni egyetemen. Nekem ez az egyik oka, amiért eddig halogattam a pályázást. Viszont tavaly a külügyi iroda elkezdett ekvivalencia táblázatokat összeállítani, amelyekben fel vannak sorolva, hogy mely tárgyakat fogadják el, ezzel is megkönnyítve a hallgatók dolgát.

Szóval a lényeg, hogy vannak nehézségek, de van segítség is, így ezek az akadályok viszonylag könnyen leküzdhetők. Utána pedig jön a sikeres pályázat miatti boldogság és a készülődés a nagy kalandra.

Én azért Brno-t választottam, mert a korábbi hallgatók beszámolói nagyon pozitívak voltak. Emellett anyagilag is jól ki lehet jönni, és földrajzilag is közel van, ha valaki haza akar látogatni a félév során. Az Erasmus programot pedig azért választottam, mert szeretnék utazgatni, és kicsit kilépni a komfortzónámból. Nemzetközi környezetben élni, egyedül boldogulni, megismerni egy eltérő kultúrát, és megismerni eltérő kultúrából érkező embereket. Ezek mind lehetőséget adnak a személyes fejlődésre is, és az önéletrajzban is jól mutat egy nemzetközi szemeszter.